Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe-vétel feltételei
A bíróság vagy hatóság polgári vagy büntető perben, hatósági eljárás során szakértőt rendel ki, amennyiben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelemre van szükség, amellyel nem rendelkezik. Főszabály, hogy csak olyan szakértőt rendelhet ki, aki igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult, tehát olyan természetes személy, illetve gazdasági társaság, aki szerepel az igazságügyi szakértői névjegyzékben.
A bírósági, és hatósági kirendelésnek az igazságügyi szakértő köteles eleget tenni, azonban kötelezettsége mellett folytathat piaci alapú szolgáltató tevékenységet is.
| Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Igszaktv.), | |
| A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. Törvény, | |
| A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, | |
| A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, | |
| A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.), | |
| Az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet, | |
| Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, | |
| Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 4/2006. (I. 26.) IM rendelet, | |
| Az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: Iszr.). |
2. Ki lehet igazságügyi szakértő?
Az igazságügyi szakértővé válásnak feltételei vannak: igazságügyi szakértő az lehet, aki
| büntetlen előéletű, | |
| nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt, | |
| a szakterületének megfelelő szakmai kamara tagja, ha jogszabály előírja a kötelező kamarai tagságot a tevékenység folytatásához. | |
| az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához az általa megjelölt szakterületen meghatározott képesítéssel és a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik (az Iszr. eltérően rendelkezhet). |
Az igazságügyi szakértővé váláshoz a kérelmezőnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a hatósági kirendelésnek eleget tesz (kivéve jogszabályban meghatározott esetekben). Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel után a kérelmező automatikusan tagjává válik a lakóhelye szerinti illetékes területi igazságügyi szakértői kamarának.
A 9/2006. (II. 27.) IM rendelet határozza meg, hogy
| milyen szakterületre nyújtható be kérelem (attól eltérő esetben az eljáró hatóság, az igazságügyi és rendészeti miniszter elutasítja a kérelmet), továbbá | |
| milyen képesítési és egyéb speciális követelményeknek kell megfelelnie a kérelmezőnek az egyes szakterületeken, valamint | |
| mennyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie a kérelmezőnek. |
Az Igszaktv. leírja, hogy mik a feltételei az öt évnél rövidebb gyakorlati idő megállapításának:
| a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal vagy ágazati szakértői jogosultsággal rendelkezik, vagy | |
| a kérelmező a kérelemben megjelölt szakterületen szakértőjelöltként a rendeletben megjelölt szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, vagy | |
| a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot. |
Amennyiben a kérelmező a szakterülethez előírt képesítés megszerzésétől számított legalább három évig igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozott, tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hatórás munkavégzés keretében végezte, akkor a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérhető a felvétel a névjegyzékbe.
A szabályozás 2009. október 1-jén megváltozott, miszerint az igazságügyi szakértővé válásnak a jogi vizsga letétele nem feltétele, a vizsgát a névjegyzékbe való felvételt követő egy éven belül elegendő letenni. Ennek elmulasztása esetén a szakértőt törölni kell a névjegyzékből.
Névjegyzékbe való felvételt kizáró okok:
| az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül nem vehető fel az a személy, akit azért töröltek, mert jogellenesen ismételten nem tett eleget a bírósági, hatósági kirendelésnek, | |
| szintén 5 éven belül nem vehető fel, akinek szakértői kamarai tagsága kizárás miatt szűnt meg, | |
| egy évig nem vehető fel az a személy, akit azért töröltek, mert a jogi vizsgát vagy a szakértés alapismereteiről szóló vizsgát határidőben nem tette le, és a vizsga alóli mentességet nem igazolta, | |
| egy évig nem vehető fel az a személy, aki határidőben nem tett eleget az Igszaktv. alapján fennálló képzési kötelezettségének, | |
| szintén egy évig nem vehető fel, akit a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása vagy késedelem miatt zártak ki a szakértői kamarából. |
Gazdasági társaságként olyan társaság vehető fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, amelynek van olyan igazságügyi szakértői tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy alkalmazottja, akinek a szakértői kamarai tagsági viszonya nem szünetel vagy nem került felfüggesztésre.
Arra a szakterületre adható be kérelem, amely vonatkozásában a gazdasági társaság tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre bejegyzett szakértőként szerepel, továbbá a miniszter rendeletében szerepel a kérelmezett szakterület.
3. A névjegyzékbe vételi eljárás iránti kérelem tartalmi és formai követelményei
Az igazságügyi szakértői névjegyzéket az igazságügyi és rendészeti miniszter vezeti. A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet hozzá kell benyújtani, a névjegyzékbe vételről ő dönt.
Természetes személy kérelmező esetén a kérelemnek tartalmaznia kell:
| a | kérelmező |
| nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, | |
| oklevelének számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével), | |
| tudományos fokozatát (amennyiben ilyennel rendelkezik), | |
| szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.), | |
| jelenlegi foglalkozását, beosztását, munkakörét, | |
| munkáltatójának megnevezését és címét, | |
| szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba-vétel adatai); | |
| az | engedélyezni kért szakterület(ek) megnevezését. |
A kérelemhez mellékletként csatolni kell:
| három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, | |
| 2 db felismerésre alkalmas színes arcképet (a névjegyzékbe vételt követően az igazságügyi szakértő igazolványt kap e minőségének igazolására. Az igazolvány személyesen vehető át az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (a továbbiakban: IRM) a névjegyzékbe vételt követően.) | |
| az igazságügyi szakértői személyi lapot (egy jogszabály által rendszeresített formanyomtatvány, amelyen minden kérelmező számára egységes formátumban kell megadni a szakértőre vonatkozó legfontosabb adatokat. A személyi lap az IRM honlapjáról letölthető az alábbi linken: http://www.irm.gov.hu/Igazsagugyi_szakertoi_nevjegyzekbe_valo_felvetel/cikk/Nevjegyzekbe_valo_felvetel.htm) |
|
| az Iszr.-ben megjelölt képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát (honosított vagy elismert okirat esetében ennek hiteles másolatát), | |
| a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező - a pontos naptári időtartam szerinti meghatározással - mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és helyét stb.), | |
| az előzetes szakhatósági hozzájárulást, ha azzal a kérelmező rendelkezik, | |
| a szakmai gyakorlati idő meglétének igazolását (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges), | |
| a kérelmező korábbi foglalkoztatójának jogutód nélküli megszűnése esetében a szakmai gyakorlat időtartamát alátámasztó szerződést vagy a munkavégzés igazolására alkalmas egyéb dokumentumot (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges), | |
| a névjegyzékbe történő felvételi eljárásért fizetendő díj, és a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték megfizetéséről szóló igazolást (ha az eljárásban a gyakorlati idő szakirányúságának igazolása szükséges). |
A névjegyzékbe vételi eljárás költsége 7400 Ft. Az összeget az IRM 10032000-01483305-00000000 számú számlájára, a SZAK technikai azonosító kód feltüntetésével kell befizetni átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással.
Az alábbi igazolások fogadhatók el a szakmai gyakorlat idejére:
| megbízási jogviszonyban végzett tevékenység esetén a megbízó, | |
| igazságügyi szakértői intézményben szakértőjelöltként dolgozó kérelmező esetében az intézmény vezetője, | |
| munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszony keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató vagy a korábbi munkáltató, | |
| munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység esetében a foglalkoztató | |
| gazdasági társaság tagjaként, illetve alkalmazottjaként végzett tevékenység esetén a gazdasági társaság, |
által kiállított igazolás, amely tartalmazza:
| a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, | |
| a jogviszony fennállásának pontos naptári időtartamát (naptári év, hónap, nap szerinti megjelöléssel), | |
| a kérelmező által betöltött munkakör megnevezését és részletes leírását, | |
| a 2. pont szerinti kérelmező esetén az igazságügyi szakértői intézmény vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező legalább napi 6 órás időtartamban végzi a tevékenységét. |
A kérelmet
| írásban papír alapon lehet benyújtani, | |
| a természetes személy ügyfél kérelmét személyesen szóban is előterjesztheti, a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyv készül. |
Az eljárás során ügyfélkapun történő azonosítás után lehetőség van az elektronikus ügyintézésre is. Az elektronikus levél (e-mail) nem minősül kérelemnek, így azzal a hatóság érdemben nem foglalkozik. Telefaxon és telefonon kérelem nem terjeszthető elő.
Amennyiben a kérelmező egy kérelemben kéri több szakterületre névjegyzékbe való felvételét, a hatóság rendszerint egybefoglalt döntést hoz, melyben az egyes szakterületek tekintetében megállapítja, hogy felveszi-e a névjegyzékbe, így részben engedélyezést, részben elutasítást tartalmazó határozatot kap kézhez a kérelmező.
Gazdasági társaság kérelmező esetén a kérelemnek tartalmaznia kell:
| a társaság cégnevét, cégjegyzékszámát és székhelyét, | |
| a társaság azon igazságügyi szakértő tagjának vagy alkalmazottjának nevét és nyilvántartási számát, aki a társaság nevében el kíván járni és | |
| a 2. pontban megjelölt igazságügyi szakértő azon szakterületét (szakterületeit), amelyre a társaság a névjegyzékbe való felvételét kéri. |
A kérelemhez mellékletként csatolni kell
| a társaság kötelezettségvállaló nyilatkozatát, hogy a hatósági kirendelésnek eleget tesz, valamint | |
| a névjegyzékbe való felvételi eljárásért fizetendő díj megfizetéséről szóló igazolást. |
4. A névjegyzékbe vételi eljárás
A kérelem elbírálásának eljárását a hatósághoz történő megérkezéstől számított 30 munkanapon belül kell lefolytatni, amely indokolt esetben még a határidő letelte előtt 22 munkanappal meghosszabbítható. Az eljárást ténylegesen meghosszabbítja a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályai szerint az egyes eljárási cselekmények időtartama (pl. szakhatósági eljárás, melyet 22 munkanap alatt le kell folytatni, a hiánypótlás, vagy a szakértő kirendelése, valamely irat lefordítása). Ezekről a cselekményekről a kérelmező értesítést kap, hogy nyomon tudja követni az eljárás folyamatát.
Amennyiben a hatóság vagy a szakhatóság nem jár el határidőben és ezért nem születik döntés, az ügyfelet nem illeti meg a tevékenység gyakorlásának joga. Ilyen esetben az előírt a miniszter mulasztása esetén irányadó eljárást kell kezdeményeznie: a lakóhelye, illetve tartózkodási helye (gazdasági társaság esetén a székhely) szerint illetékes megyei bíróságnál kell kérelmezni, hogy a bíróság kötelezze a hatóságot az eljárás lefolytatására.
Az eljárás végén a miniszter formális döntést hoz a névjegyzékbe vételről, amelyet közöl a kérelmezővel. A kérelmező bekerül a névjegyzékbe, illetve átveheti az igazságügyi szakértői igazolványát. Az adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül be kell jelenteni.
Tárhely & tervezés: Arteries Studio