Az első jogi oktatásra és a jogi vizsga letételére az igazságügyi szakértői jogosultság Szaktv. 32. §-a szerinti felülvizsgálata során kerül sor az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően bejegyzett szakértők esetében. Amennyiben azonban a szakértő a jogi vizsga letétele alóli valamelyik mentesülési feltétel meglétét igazolja a felülvizsgálat során, legkésőbb a felülvizsgálatáról szóló határozat meghozatalától (keltétől) számított 2 éven belül kell az első jogi oktatásra jelentkeznie.

Az igazságügyi szakértő köteles továbbá az első jogi oktatást követően négyévente a rendszeres jogi továbbképzésen részt venni. A rendszeresen teljesítendő továbbképző tanfolyam elvégzése alól felmentés az IM rendelet alapján nem adható.

Amennyiben az igazságügyi szakértő a jogi vizsgát határidőben nem teszi le (és a mentességét sem igazolja), vagy a rendszeres jogi továbbképzésen nem vesz részt, névjegyzékből való törléshez vezethet.

A. A jelentkezés szabályai

a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképző tanfolyamra jelentkezni az IM rendelet 8. §-a alapján írásban (postai úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján vagy elektronikus úton) kell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazgatási Szolgáltatási Főosztályánál (1055 Budapest, Kossuth tér 4.).

A kérelemhez mellékelni kell a díj befizetését igazoló, a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot vagy a postai készpénz-átutalási megbízást igazoló szelvényrészt, illetve annak másolatát, ellenkező esetben a kérelmet nem fogadja el a Minisztérium.

B. A tanfolyam és a vizsga díja

Az oktatások és vizsgák díját a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elnevezésű 10032000-01397136-00000000 számú számlára kell banki átutalással vagy postai készpénz-átutalással megfizetni.
Az első jogi oktatás részvételi díja 11.500 Ft, a jogi vizsga díja 14.600 Ft, a rendszeres továbbképző tanfolyam díja pedig 8.000 Ft.

C. A tanfolyam és vizsga helyszíne, időpontja

A Minisztérium hivatalból osztja be a jelentkezőt a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a továbbképző tanfolyamra. Ezek helyszínéről és időpontjáról értesíti a jelentkezőt. A vizsga rendszerint két héttel követi a tanfolyamot.

D. A halasztás szabályai

A tanfolyam, illetve a vizsga időpontjának elhalasztása legfeljebb egyszer, írásban kérhető 4.500 Ft halasztási díj megfizetése mellett. A halasztási díj megfizetéséről szóló igazolást a halasztási kérelemhez mellékelni kell.

Amennyiben a kérelmező a halasztást a tanfolyam, illetve vizsga kitűzött időpontjáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kéri, nem kell halasztási díjat fizetni.

Amennyiben a kitűzött időpontot megelőző 8 napon belül kerül sor a halasztási kérelem előterjesztésére, úgy ismételten meg kell fizetni a halasztási díj megfizetése mellett a tanfolyam, illetve vizsga díját.

E. A jogi vizsgáról

A tanfolyamon kerül kiosztásra a vizsga tananyaga, melynek írásbeli és szóbeli része van. Az írásbeli vizsgán két óra áll rendelkezésre a feladatlap megoldására, a szóbeli vizsgán a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekről az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság előtt kell számot adni. 

Ha a szakértő a vizsgán nem felel meg, ismételten - térítésmentesen - kérheti a beosztását a tanfolyamra. A jogi vizsgát az első képzés elvégzését követő 90 napon belül kell letenni.

A fentiektől eltérően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe 2006. január 1-jét megelőzően bejegyzett és vizsgára kötelezett szakértők csak írásbeli vizsgát tesznek.

F. A vizsga alóli mentesség szabályai

Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvétel iránt 2009. október 1-jét követően benyújtott kérelmek esetében az az igazságügyi szakértő mentesül az első képzéshez kapcsolódó vizsga alól, aki
a) jogász szakképzettséggel, vagy
b) jogi szakokleveles közgazdász szakirányú szakképzettséggel, vagy
c) jogi szakokleveles mérnök szakirányú szakképzettséggel, vagy
d) jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos, gyógyszerész szakirányú szakképzettséggel, vagy
e) jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó szakirányú szakképzettséggel, vagy
f) kriminalisztikai szakember szakirányú szakképzettséggel
rendelkezik.

Mentesül továbbá a vizsga alól az, aki 2006. január 1-jét megelőzően került felvételre az igazságügyi szakértői névjegyzékbe, ha
a) az egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett,  
b) a végzettségének vagy szakképzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett vagy
c) 2006. január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik. 
A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium részére meg kell küldeni.

G. A tanfolyam tananyaga

A a tanfolyamon kerülnek kiosztásra jogi oktatás jegyzetei. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul: 

1./ Az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések: 
a) 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről  
b) 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról  
c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértői névjegyzék vezetéséről 
d) 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről 
e) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról  

2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértőket érintő rendelkezései: 
a) 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról /21. §, 31. §, 38. §, 45. §, 63-70. §, 74-78. §, 81-84. §, 98-113. §, 119. §, 125. §, 161-162. §, 166-169. §, 184-186. §, 195. §, 244/A-244/D. §, 250-255. §, 262/A-262/B. §, 279. §, 281-286. §, 298-300. §, 404. §, 509. § 531. §, 554. §, 566. §, 591. §, 604. § (2) bekezdésének d) és e) pontja/ 
b) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról /1-12. §, 22-23. §, 29-41. §, 44. §, 96-99/B. §, 103-112. §, 114/A-114/B. §, 120. §, 133-134. §, 163-183/A. § 185-187. § 201-213. §, 218-219. §, 224-230/A. §, 233-236. §, 257-259. §, 324-340/A. §/ 
c) 2005. évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról 
d) 2008. évi XLV. törvény az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról 

3./ A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései: 
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /1-2. §, 7. §, 8. § (1)-(2) bekezdés, 19. §, 20. §, 22-28. §., 29. §-30/A. §, 32/A-32/B. §, 33-34. §, 35. § (2) és (4) bekezdés, 37. §, 39-40. §, 41-44/A. §, 45-57. §, 70/A. §, 70/K. §/ 

4./ A személyes adatok védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvető rendelkezések: 
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról /1-8. §, 11-18. §/ 

5./ A gazdasági társaságok alapítására, működésére vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései: 
a) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról /1-6. §, 8-9. §, 11. §, 13-19. §, 21-22. §, 29. §, 33-34. §, 50. §, 65-68. §, 88-91. §, 108. §, 111. §, 119. §, 171. §/ 
b) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról /3-11. §, 22-23. §/ 

6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető szabályai: 
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés /7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, 49-50. cikk, 55. cikk, 249. cikk/