Mit kell tudni az energia-tanúsítványról?

Az alábbiakban néhány fontos kérdés megválaszolásával szeretnénk bemutatni, hogy cégünk, az MG Építész Kft. - évtizedes tapasztalata és szaktudása segítségével - hogyan végzi el az épületek (lakó-, köz- vagy ipari épületek) energetikai tanúsítását.

• 1. Milyen épületekre kell energiatanúsítványt készíteni?
• 2. Mikor és kinek kell tanúsítványt készíttetni?
• 3. Mi az energiatanúsítvány készítésének módja?
• 4. Hogyan történik a tanúsítás?
• 5. Mik a minőségi osztályok?
• 6. Miből áll a tanúsítvány?
• 7. Mik az előzményei az energiatanúsítványnak?

 1. Milyen épületekre kell energiatanúsítványt készíteni?

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő, hogy mely épületekre kell, és mely épületekre nem kell energiatanúsítványt készíteni. Eszerint:

Az épület energetikai jellemzőit – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell

• új épület építése,
• meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
•    ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
•    bérbeadása,
• 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Nem terjed ki a rendelet hatálya, tehát nem kell tanúsítványt készíteni:

• az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre,
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,
• a hitéleti rendeltetésű épületre,
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre,
• a mezőgazdasági rendeltetésű épületre,
• azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
• a műhely rendeltetésű épületre,
• a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.

2. Mikor és kinek kell tanúsítványt készíttetni?

a.) Új épületek esetében az energetikai tanúsítványt a 2006. május 29. után indult eljárásokban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. A tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig).

b.) Meglévő épületek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja (ezen épületek tanúsítása 2012. január 1-étől kötelező, addig önkéntes).

c.) Az 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén az épület üzemeltetője készítteti el a tanúsítványt. Az ilyen épületek esetében a tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása.

d.) A tanúsítvány összefoglaló lapját a c.) pontban meghatározott épületeken kívül a tanúsítvánnyal rendelkező 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épület esetén is ki kell függeszteni az épület közönség számára nyitva álló helyiségének jól látható helyére.

2011. december 31. után sem kell tanúsítványt készíteni:

• a használatbavételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén,
• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt,
• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatálya alá tartozó tulajdonosváltás és bérbeadás esetén.

3. Mi az energiatanúsítvány készítésének módja?

A tanúsítvány az épület egészére vagy az épületnek egy önálló rendeltetési egységére (lakására) is kiállítható.

Új épületek esetében, ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg, és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, akkor a tanúsítás elvégezhető a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján.

Szükséges dokumentumok:
- kiviteli, megvalósulási tervdokumentáció (különösen: minden építményszint alaprajza, metszetek, homlokzatok, valamint gépészeti, elektromos kiviteli dokumentáció – ha van),
- műszaki leírás (építészeti, gépészeti, elektromos műszaki leírás),
- az építési engedélyezési dokumentáció részét képező energetikai számítás,
- felelős műszaki vezetői nyilatkozat, melyben a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg, és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be (176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet).

A meglévő épületeknél és az 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületeknél a tanúsítást a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kellene elvégezni, erre azonban kidolgozott és jóváhagyott metodika még nincsen, ezért ezen épületek tanúsításánál is a számítási eljárást alkalmazzuk.

Szükséges dokumentumok:
- a tanúsítást megelőző teljes év közüzemi számlái: gázszámla, vízszámla, elektromos számla,
- kiviteli, megvalósulási tervdokumentáció (különösen: minden építményszint alaprajza, metszetek, homlokzatok, gépészeti, elektromos kiviteli dokumentáció – ha van),
- műszaki leírás (építészeti, gépészeti, elektromos műszaki leírás),
- az építési engedélyezési tervdokumentáció részét képező energetikai számítás,

Amennyiben tervdokumentáció nem áll rendelkezésre, az épületről felmérési dokumentációt kell készíttetni.

4. Hogyan történik a tanúsítás?

Az energetikai vizsgálat az alábbi lépésekből áll:

1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása.
2. Geometriai adatok meghatározása.
3. A felület/térfogatarány számítása.
4. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében.
5. A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása.
6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése.
7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása.
8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása.
9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása.
10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása.
11. A melegvíz ellátás nettó hőenergia igényének számítása.
12. A melegvíz ellátás veszteségeinek meghatározása.
13. A melegvíz ellátás villamos segédenergia igényének meghatározása.
14. A melegvíz ellátás primer energia igényének meghatározása.
15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása.
16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása.
17. A légtechnikai rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása.
18. A légtechnikai rendszer primer energia igényének meghatározása.
19. A hűtés primer energiaigényének számítása.
20. A világítás éves energia igényének meghatározása.
21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása.
22. Az összesített energetikai jellemző számítása és összehasonlítása a követelményértékkel.

5. Mik a minőségi osztályok?

Az épület összesített energetikai jellemzője a ténylegesen elfogyasztott, vagy az épület szokványos, rendeltetésszerű használatához kapcsolódóan a különböző igények kielégítéséhez szükségesnek becsült energia mennyisége, amely tartalmazza az épület primer energiában kifejezett, alapterületre vetített energiafogyasztását (kWh/m2a), nevezetesen a következőket:

• a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását (épülethéj és szellőzés veszteségei),
• a nyereségáramok hasznosított hányadát,
• a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását,
• a használati melegvíz-termelés energiafogyasztását,
• a világítás energiafogyasztását,
• az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget,
• a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget.

Az összesített energetikai jellemző követelményértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogataránytól függ.

A tanúsítás alapjául az épületek összesített energetikai jellemzője szolgál, mely az energetikai minőséget a vizsgált épület összesített energetikai mutatójának és a referenciaépület összesített energetikai mutatójának százalékában kifejezett arányával jellemzi.
Az így kapott százalékban kifejezett érték alapján kerül besorolásra a vizsgált épület, az alábbi táblázat szerint.

1. táblázat: A lehetséges energetikai minőségi osztályok betűjele és szöveges jellemzése

6. Miből áll a tanúsítvány?

A tanúsítvány tartalmazza:
a.) az előlapot,

b.) a rendelet szerinti összefoglaló lapot, (ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a „C” kategóriát (azaz a jelenlegi követelményszintet), akkor a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot is tartalmazhat – a Megrendelő kérésére),
c.) a számításos eljárás során készült alátámasztó munkarészt, melyben az épületszerkezetek és gépészeti rendszerek jellemzői, a számítás fontosabb részeredményei találhatók,
d.) a szükségesnek tartott mellékleteket (rajzok, tervek, táblázatok a számításhoz, stb.), valamint
e.) amennyiben a tanúsítás a felelős műszaki vezető nyilatkozata, a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számítás alapján készül, akkor a nyilatkozatot, és az energetikai számítást is csatolni kell.

A Megrendelő igénye szerint újra elvégezzük az épület minőségi osztályba sorolását a korszerűsítési javaslatnak megfelelően, valamint a felújításhoz költségbecslést is készítünk.

Cégünk az épületek energetikai tanúsítása mellett hőkamerás épületdiagnosztikával is foglalkozik.
A termográfiai felmérés során az épület hőtechnikai állapotáról átfogó képet kaphat a Megrendelő, mely az energetikai tanúsítást alátámasztja, kiegészíti.
Amennyiben a Megrendelő a felújítás, korszerűsítés előtt keres meg minket, az energetikai tanúsítás és a hőkamerás vizsgálat segítségével az üzemeltetési és korszerűsítési javaslatok kidolgozása még pontosabb lehet.

7. Mik az előzményei az energiatanúsítványnak?

Az energiatanúsítvány előzményei még a 2002-es évre nyúlnak vissza, amikor az Európai Parlament és Tanács kiadta az épületek energetikai teljesítményéről rendelkező 2002/91/EK direktívát. 
A direktíva kiemelkedő pontjai (a teljesség nélkül):

• Az új épületek energiafogyasztását az ésszerűség határain belül korlátozni kell;
• Az energiafogyasztást primer energiában kell kifejezni, értékének meghatározása során az épület működéséhez szükséges valamennyi rendszert (fűtés, használati melegvíz ellátás, hűtés, szellőzés, világítás) figyelembe kell venni (Kötelező érvényű rendelkezés!);
• Meglévő 500 m2-nél nagyobb épületek felújítása során ugyanazokat a követelményeket kell figyelembe venni, mint új épület esetében (Kötelező érvényű rendelkezés!);
• Valamennyi új épületet használatbavételekor, illetve valamennyi meglévő épületet tulajdonjogának változásakor energetikai minőségtanúsítvánnyal kell ellátni;
• Az 500 m2-nél nagyobb nettó fűtött alapterületű, nagy közönségforgalmú épületekben az energiatanúsítványt közszemlére kell tenni.

A számítási és vizsgálati módszerek részletes leírását, a tervezési adatok, a követelményértékek és a minőségi osztályok határértékeinek meghatározását minden tagországnak magának kellett elvégeznie, az éghajlati adottságok, az építőipari feltételek és a hozzáférhető energiahordozók figyelembevételével.

Magyarországon is kidolgozták a tervezésre vonatkozó előírásokat, követelményeket és számítási módszert, melyeket a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet tartalmaz. A rendelet hatálya – bizonyos kitételekkel – olyan huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak.
A rendelet követelményrendszere háromszintű:

• A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények;
• A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmények;
• Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények.

A vizsgált épületeknek mindhárom követelmény szintet ki kell elégítenie.
A fentiek mellett vizsgálni kell az épület nyári túlmelegedésének kockázatát is.

A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szól. A rendelet előírja, hogy mely épületekre kell, és melyekre nem tanúsítványt kiállítani, valamint a tanúsítás szabályait, tartalmi követelményeit és az energetikai minősítési osztályokat.

A hatályos jogszabályokat az alábbi címen lehet megtalálni:
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso